DKKA – NYKK EÖTVÖS: 76-84 h.u. (17-18; 20-8; 18-22; 18-25; 3-11)
Nykk: Gyurcsán 11; Kozma 10; Hornyák 0; Szrogh 0; Szarka 37;
Csere: Vascsák 0; Lekka 0; Jánosi 6; István 0; Molnár V. 25; Okeke 0;
Remek kezdés után megtorpantunk, ellenfelünk felzárkózott sőt a félidőben 11 ponttal vezetett. A 3. negyed közepén már 15 pont előnye is volt a székesfehérvári együttesnek. Védekezésünk összeállt, gyorsindításokból rengeteg könnyű kosarat szereztünk, fel is zárkóztunk. Közben ellenfelünk meghatározó játékosai ki is pontozódtak. A mérkőzést a 4. negyedben le is zárhattuk volna, de ekkor újra előjöttek a bosszantó hibák, eladott labdák, kihagyott ziccerek. Hosszabbítás következett. Itt felőrültük ellenfelünket és egy végig kiélezett mérkőzést sikerült megnyernünk!
NYKK EÖTVÖS – Soproni SI KA SKC “A”: 31-118 (4-34; 9-33; 6-24; 12-24)
Nykk: Vascsák 6; Hornyák 0; Szrogh 0; Molnár V. 4; István 0;
Csere: Kozma 2; Lekka 6; Jánosi 13; Kerekes 0; Okeke 0; Papp 0; Racskó 0;
Tartalékosan álltunk ki erre a mérkőzésre, ismerve a csoportunkban lévő csapatok játékerejét úgy ítéltem meg, hogy a soproni csapat ellen van a legkevesebb esélyünk meccset nyerni. Ráadásul megint mi “dupláztunk”. Pihentettük a betegségből visszajövőket, tapasztalatszerzési lehetőséget adtunk a fiataljainknak. A mérkőzésen Jánosi Dani ponterős, bátor játékát szeretném kiemelni.
Vasas KA “B” – NYKK EÖTVÖS: 85-86 (21-24; 29-14; 16-22; 13-19; 6-7)
Nykk: Gyurcsán 10; Kozma 4; Hornyák 2; Szrogh 0; Szarka 34;
Csere: Vascsák 6/6; Lekka 2; Jánosi 1; Okeke 2; Molnár V. 25; István 0;
Ez a mérkőzés is kísértetiesen hasonlított a szombat de-i mérkőzésünkhöz. Jó kezdés, ”lefagyás”; nagy hátrányba kerülés; vért izzadva visszakapaszkodás, hosszabbítás. Itt viszont a hosszabbítás is kiegyenlített csatát hozott, s végül 1 ponttal sikerült megnyerni a meccset.
Gratulálok a csapatnak, nagy munka volt mindkettő megnyert meccs, óriási akaraterőről, győzni akarásról tett a csapat tanúbizonyosságot. Ha okosabbak vagyunk, végjátékban kevesebbet hibázunk, mindkét meccset megnyerhettük volna a rendes játékidőben…
Amit minden gyermeknek, szülőnek látni kell, ezen a szinten már a tehetségből nem lehet megélni. Rengeteg munkát, energiát kell a gyerekeknek, szülőknek “beletenni”. De úgy gondolom látva a gyerekek örömét a meccsek után, szerintem megéri!
Az edzésmunkánk minőségén kell javítani az előrelépéshez, ezeket a játékszituációkat, melyekkel most találkoztunk az edzések során kell megteremteni. Ha ez sikerül, fejlődni fogunk egyénileg és csapat szinten is egyaránt!
Gratulálok a két győzelemhez!
